Az ivóvízre vonatkozó európai jogszabály a korábbi hazaiaknál sok területen szigorúbb minõségi elõírásai a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet megalkotásával 2001. november 24-i hatállyal érvényesek. A kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a településeket, ahol a szintén felsorolt vízminõségi problémákat a megadott határidõre fel kell számolni. A rendeletben megadott végsõ határidõ 2009 december vége (kivéve ahol csak a vas és/vagy a mangán a kifogásolt összetevõ).  

 

Az új követelményeknek megfelelõ ivóvíz biztosítására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával 2003-ban indult meg az ún. Ivóvízminõségjavító Program, mely a számítások szerint több, mint 100 milliárd forint állami támogatásban részesül. Jelenleg még kb. 1300 településen nem teljesülnek a szolgáltatott ivóvízben a minõségi követelmények minden tekintetben. Az esetek legnagyobb részében azonban a vízminõségi problémák (pl. ammónium, vas, mangán, keménység, szerves anyag tartalom, stb.) az elõforduló koncentráció tartományokban nem jelentenek egészségügyi kockázatot, és az EU ún. esztétikai problémaként tartja õket számon.  Ez nem mentesít az alól a kötelezettség alól, hogy az önként vállalt - és az EU-val egyeztetett - határidõre ezeket is meg kell oldani.

 

A legnagyobb közegészségügyi jelentõségû problémák (nitrit, nitrát, bór, fluorid) mintegy 180 települést (és kb. 200 ezer lakost) érintenek. Az európai jog alapján ide sorolandó az arzén is, amelynek ivóvízre vonatkozó határértéke lényegesen szigorúbb lett. Amíg az eddigi 50 mikrogramm határérték már 6 kivétellel minden településen teljesül, az új, 10 mikrogramm határérték 400 településen több, mint 1,3 millió lakost érint. Noha az arzén nagy toxikológiai jelentõségû összetevõ, a határérték közegészségügyi megítélése vitatott: nincs hazai adat arra, hogy az 50 (de legalábbis a 30) mikrogramm alatti arzén koncentrációjú ivóvíz fogyasztása jelentõs egészségügyi kockázattal járna.  

 

Fürdõvizek  

 

Az Európai Unió a fürdõvizek minõségét csak a természetes fürdõhelyeken szabályozza. Az EU elõírások átvételével -273/2001. (XII. 21.) Kormányrendelet- a hazai közegészségügyi szolgálat lett felelõs az új (a korábbi hazaitól lényegesen nem különbözõ) minõségi követelmények teljesülésének ellenõrzéséért és a megfelelõ intézkedések meghozataláért.  

 

A magyar jogban újszerû a fürdõhely fogalmának az EU jogból átvett meghatározása is: nemcsak az önkormányzat vagy más üzemeltetõk által erre a célra megjelölt (kijelölt) helyek, hanem minden, a lakosság által hagyományosan és jelentõs számban fürdés céljára használt hely fürdõhelynek számít.  

 

Magyarországon a vízminõség alapján elsõsorban a tavak, tározók, holtágak alkalmasak fürdésre. Sajnos, folyóink vízminõsége általában nem alkalmas fürdésre, noha kánikulai idõszakokban sok szakaszukat látogatja jelentõs számú fürdõzõ. Az ÁNTSZ kötelezettsége felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy ezeken a helyszíneken a fürdõzés jelentõs egészségügyi - fertõzési - kockázattal jár. Az ÁNTSZ másik fontos feladata a regisztrált fürdõhelyek vízminõségi helyzetérõl szóló naprakész információk ismertetése a lakossággal.(http://www.antsz.hu).  


http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_fogyasztovedelem&id=71