Azt gondolja, hogy a palackozott víz biztonságosabb, mint a csapvíz? Gondolja át újra!
Amikor a napi vízszükséglet biztosításáról van szó, a legbiztonságosabb választás egy boltban vásárolt palack, igaz?
Nos, egy új kutatás szerint ez nem így van. Valójában a világ legtöbb területén a csapvíz lehet a két lehetőség közül a sokkal biztonságosabb.
Ez a BMJ Global Health folyóiratban megjelent kommentár szerint derült ki.
A katari Weill Cornell Medicine kutatói szerint az Egyesült Államokban a palackozott víz gyakran nem esik át olyan szigorú minőségi és biztonsági ellenőrzéseken, mint a csapvíz, ami azt jelenti, hogy több káros vegyi anyagot tartalmazhat, amelyek a műanyag palackokból oldódnak ki.
A becslések szerint a palackozott vízminták 10 és 78 százaléka tartalmaz szennyező anyagokat, beleértve a mikroműanyagokat és más anyagokat, például a ftalátokat (ezeket a vegyszereket a műanyagok tartósabbá tételére használják).
A mikroműanyag-szennyezés összefüggésbe hozható az oxidatív stresszel, az immunrendszer működési zavarival és a zsíranyagcsere változásaival.
„Bár rövid távú biztonsági határértékek léteznek, ezeknek a szennyező anyagoknak a hosszú távú hatásai nagyrészt ismeretlenek” – mondták a szerzők.
„A palackozott vízre való támaszkodás jelentős egészségügyi, pénzügyi és környezeti költségekkel jár, ezért sürgősen újra kell értékelni annak széleskörű használatát.”
A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy a csapvíz zöldebb megoldás. Mivel világszerte percenként egymillió palackot vásárolnak, a műanyag vizes palackok jelenleg a második leggyakoribb óceáni szennyező anyag (csak a műanyag zacskók előzik meg), és az összes műanyaghulladék 12 százalékát teszik ki.
Nagyon kevés műanyag palack kerül újrahasznosításra, a legtöbbjük szeméttelepekre vagy hulladékégetőkbe jut. A műanyag palackok előállítása sok alapanyagot igényelhet, beleértve magát a vizet is – egy műanyag palack előállításához 17 és 35 liter víz szükséges.
Egyes tanulmányok becslései szerint az Egyesült Államokban a palackozott vizek akár kétharmada újracsomagolt csapvíz.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy tanácsuk olyan országok lakosainak szól, ahol tiszta, iható csapvíz áll rendelkezésre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ népességének körülbelül 73 százaléka olyan ivóvízhez fér hozzá, amely közel van és mentes a szennyeződésektől.
Az Egyesült Államokban a csapvíz szigorúan szabályozott, a lakosság 92 százaléka olyan rendszerekből kap vizet, amelyek minden alkalommal megfelelnek az egészségügyi előírásoknak, a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint. A 2024-es Környezeti Teljesítmény Index (EPI) alapján az Egyesült Királyságban a csapvizet a világ egyik legszigorúbb szabályozásának megfelelően kezelik, csak Olaszországban és Szingapúrban biztonságosabb a víz. Az Egyesült Államok a kilencedik helyen áll a világon, Kanada a tizenkettedik, Franciaország pedig a tizenharmadik helyen.
Nagyon kevés műanyag palack kerül újrahasznosításra, a legtöbbjük szeméttelepekre vagy hulladékégetőkbe jut.
A műanyag palackok előállítása sok alapanyagot igényelhet, beleértve magát a vizet is – egy műanyag palack előállításához 17 és 35 liter víz szükséges.
Egyes tanulmányok becslései szerint az Egyesült Államokban a palackozott vizek akár kétharmada újracsomagolt csapvíz.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy tanácsuk olyan országok lakosainak szól, ahol tiszta, iható csapvíz áll rendelkezésre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ népességének körülbelül 73 százaléka olyan ivóvízhez fér hozzá, amely közel van és mentes a szennyeződésektől.
Az Egyesült Államokban a csapvíz szigorúan szabályozott, a lakosság 92 százaléka olyan rendszerekből kap vizet, amelyek minden alkalommal megfelelnek az egészségügyi előírásoknak, a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint.
A 2024-es Környezeti Teljesítmény Index (EPI) alapján az Egyesült Királyságban a csapvizet a világ egyik legszigorúbb szabályozásának megfelelően kezelik, csak Olaszországban és Szingapúrban biztonságosabb a víz. Az Egyesült Államok a kilencedik helyen áll a világon, Kanada a tizenkettedik, Franciaország pedig a tizenharmadik helyen.