„Mennyi műanyagot fog vacsorázni, uram? És ön, hölgyem?"

Bár ez úgy hangzik, mint egy szatirikus jelenet egy Saturday Night Live epizódból, a kutatások azt mutatják, hogy ez túl közel áll a valósághoz.

Egy 2024. februári tanulmány szerint az állati és növényi eredetű fehérjeminták 90%-a pozitív eredményt mutatott mikroműanyagokra, amelyek apró polimer darabkák, amelyek mérete 0,5 milliméternél kisebb, akár 1 mikrométerig terjedhet, ami 1/25 000-ed része egy hüvelyknek. Az 1 mikrométernél kisebb részecskék nanoműanyagok, amelyeket milliomod méretű egységekben lehet mérni.
Még a vegetáriánusok sem menekülhetnek, egy 2021-es tanulmány szerint. Ha a műanyag elég kicsi, a gyümölcsök és zöldségek a gyökérzetükön keresztül képesek felszívni a mikroműanyagokat, és átvihetik ezeket a kémiai részecskéket a növény szárába, leveleibe, magvaiba és terméseibe.

A só is tele lehet műanyaggal. Egy 2023-as tanulmány szerint a földből bányászott durva himalájai rózsaszín só tartalmazta a legtöbb mikroműanyagot, ezt követte a fekete só és a tengeri só.
A cukor is „fontos útja ezeknek a mikroszennyező anyagoknak az emberi szervezetbe jutásának” – állítja egy 2022-es tanulmány.

Még a teafilterek is, amelyek közül sok műanyagból készül, hatalmas mennyiségű műanyagot engedhetnek a vízbe. A kanadai Quebecben található McGill Egyetem kutatói szerint egyetlen műanyag teafilter főzése során körülbelül 11,6 milliárd mikroműanyag és 3,1 milliárd nanoműanyag részecske oldódik ki a vízbe.

A rizs is problémás. Egy Queenslandi Egyetem által végzett kutatás szerint minden 100 gramm (fél csésze) rizs elfogyasztásakor az emberek 3-4 milligramm műanyagot fogyasztanak el – az instant rizs esetében ez a szám 13 milligramm adagonként. (A kutatók szerint a rizs mosása akár 40%-kal is csökkentheti a műanyag-szennyezést. Ez az arzén szintjének csökkentésében is segíthet, amely magas lehet a rizsben.)

És ne feledkezzünk meg a palackozott vízről. Egy liter víz – ami két szabványos méretű palacknak felel meg – átlagosan 240 000 műanyag részecskét tartalmazott hét különböző műanyag típusból, beleértve a nanoműanyagokat is, egy 2024 márciusi tanulmány szerint.

Az emberi egészségre veszélyes Mikroműanyagokat találtak már az emberi tüdőben, a méhlepény szöveteiben, az anyatejben és az emberi vérben, de eddig kevés kutatás készült arról, hogyan hatnak ezek a polimerek az emberi szervek működésére.

Egy 2024 márciusi tanulmány szerint azok az emberek, akiknél mikroműanyagokat vagy nanoműanyagokat találtak a nyak artériáiban, kétszer nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot, szélütést, vagy haltak meg bármilyen okból a következő három évben, mint azok, akiknél nem találtak ilyen részecskéket.A nanoműanyagok jelentik a legnagyobb aggodalmat az emberi egészség szempontjából, mondják a szakértők. Ennek oka, hogy ezek az apró részecskék képesek behatolni az egyes sejtekbe és szövetekbe a fő szervekben, potenciálisan megzavarva a sejtek működését, és endokrin rendszert zavaró vegyi anyagokat, például biszfenolokat, ftalátokat, égésgátlókat, per- és polifluorozott anyagokat (PFAS), valamint nehézfémeket juttathatnak a szervezetbe.

„Mindezek a vegyi anyagok felhasználásra kerülnek a műanyagok gyártásában, így ha egy műanyag bejut a szervezetünkbe, ezek a vegyi anyagok is vele jönnek” – mondta Sherri „Sam” Mason, a pennsylvaniai Erie-ben található Penn State Behrend fenntarthatósági igazgatója egy korábbi interjúban a CNN-nek.